2014. november 26., szerda

Csikóink

Mit szoktak a versekkel csinálni? Általában megzenésítik azokat. De vajon mi történik akkor, ha valaki egy összefüggő táncjátékot készít versekből? Lehetséges ez? Igen, a Csikóink című előadás jó példája ennek. Ugyanakkor ott az alkotók felelőssége, hiszen nagyon szuggesztíven kell eltáncolni egy verset ahhoz, hogy maga a költemény, a mondanivaló egységesen értelmezhető, felismerhető legyen. S ez bizony nagy feladat, pláne akkor, ha olyan versekről beszélünk, melyeket a nagyközönség alig- alig ismer. Cigány népköltészetről van szó, ami találkozik a modern táncművészettel. Ezek a költemények adják az alapját a Csikóink című kétszereplős darabnak, mely Katona Gábor rendezői bemutatkozása a debreceni Csokonai Színházban.

A szereplők intenzív színpadi jelenléte és a különböző alakok megformálása szuggesztív élményt nyújt a nézők számára. A vers formailag passzol a tánchoz és a zenéhez, hiszen mindegyiknek az alapja a ritmus. Nagyon nehéz helyzetbe hozta magát Katona Gábor, amikor belefogott ebbe a kísérletbe, hiszen modern mozgásművészet épül folklorisztikus fundamentumra. A mai világ keveredik a régivel. Ezt fokozza, segíti a vetített háttér, valamint az a két hatalmas műanyag függöny, mely időnként szerepet kap a darabban. Attraktív, de mégis látszik, hogy nehéz és kemény ez a fajta műfajválasztás, hiszen ugye összemosódnak a stílusok, a költemények, de mindenkinek szabadjára eredhet a fantáziája, azonosulhat egy-egy alakkal, szituációval.

Remek választás volt a másik szereplő, Varga Klári személye, aki lényével együtt száll a partnerével: hol táncol, hol énekel, hol verset mond, hol egyszerre mindet csinálja, miközben játszik. Meglepő színpadi teljesítményt nyújt Varga Klári, hiszen színésznőként a legapróbb részletekig képes volt elsajátítani a táncosok minden mozdulatát, ezzel is méltó partnere lett Katona Gábornak.

Varga Klári volt anya, szerető, szél és az egyik legmegkapóbb részben csikó is, akit megbillogoztak, ő pedig gyönyörűen viselte, interpretálta ezt; elhittük, hogy ő valóban a mi csikónk.

Fontos eleme az előadásnak a zene. Kortárs zene íródott, kifejezetten ehhez a műhöz komponálta Zombola Péter zeneszerző, a kizárólag cimbalomra épülő zenéjét, mely szintén igyekszik erősíteni a múltat a jelennel, hiszen a cimbalom hagyományos, cigányzenekarokban használt hangszer, de a kompozíció már modern.

Érdekes, meglepő és felvillanyozó, fantáziadús, kísérlet a Csikóink.

Fejes Imre

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése